Határkövekről

Szerző: Prof. Dr. Sallai János Eredeti megjelenés: TRUBNIK • KÜRTÖS, XII. évfolyam, 9. szám, 2023. szeptember Webes közlés: A MAGYAR DETEKTÍV, 2025. október 17. Téma: Történeti-földrajzi reflexiók a határkövek szerepéről

A határkő nem csupán fizikai objektum, hanem történelmi tanú. A szerző a magyarországi példákon keresztül mutatja be, hogyan váltak ezek a kövek a politikai, jogi és földrajzi viszonyok lenyomataivá.

"A határkő nem csupán kődarab: tanúja a történelemnek, és őrzője a földrajzi valóságnak."

Történeti kontextus

A tanulmány részletesen tárgyalja a határkijelölés történeti gyakorlatát, különösen a 17–18. században. A karlócai béke (1699) után a Habsburg és Oszmán Birodalom közötti új határok kijelölése során a határkövek kulcsszerepet kaptak. Ezek a kövek nemcsak a területi szuverenitást jelezték, hanem jogi és katonai funkcióval is bírtak.

Geodéziai és jogi jelentőség

A határkövek elhelyezése pontos méréseken alapult, és sok esetben évszázadokon át változatlanul fennmaradtak. A szerző kiemeli, hogy ezek a kövek a mai napig érvényes jogi viszonyokat tükrözhetnek, különösen ott, ahol a történeti határok egybeesnek a jelenlegi közigazgatási határokkal.

Terepi kutatás szerepe

A cikkhez mellékelt fényképen Prof. Dr. Sallai János egy határkő mellett látható, túrabottal a kezében. Ez a kép a terepi kutatás fontosságát hangsúlyozza: a történeti földrajz nem csupán levéltári munka, hanem helyszíni vizsgálat is.

"A terepen álló határkő sokszor többet mond, mint egy térképi vonal."

A határkövek vizsgálata nemcsak történeti, hanem identitásbeli és jogi kérdéseket is felvet. A szerző arra buzdít, hogy a múlt határjelölési gyakorlatát kulturális örökségként kezeljük, és ne csupán technikai részletként.