Az első schengeni felkészítő - Volt egyszer egy BVTI

Sallai János: Az első schengeni felkészítő
(Volt egyszer egy BVTI)

Absztrakt

Magyarország a rendszerváltás után célul tűzte az euro-atlanti csatlakozást. Ennek részeként az EU Amszterdami Szerződéssel összhangban fel kellett készülni a schengeni csatlakozásra, amely döntően a határőrségre rótt terheket. A csatlakozásra készülés egyik fő területe a határőrség személyállományának felkészítése volt, amely 1988-ban felállított Budapesti Vezetőképző Továbbképző Intézet első fő feladata volt. A tanulmány a schengeni csatlakozásra felkészítő első tanfolyam megszervezésének körülményeit, folyamatát írja le.

Kulcs szavak: határőrség, államhatár, Schengen, Európai Unió, képzés

Ebben az évben több publikáció kezdődhet úgy, hogy 40 éve írták alá a Schengeni Megállapodást, amit a közéletben csak Schengeni Egyezménynek neveznek. Schengen települést az itt 1985. június 14-én aláírt megállapodás rajzolta fel Európa térképére.

De mikor találkozhatott először a határőr közösség Schengen nevével? 1989-ben a világ a magyar vasfüggöny felszedésére koncentrál. Nemzetközi sajtókonferencián 1989 május 02-án Hegyeshalomban, a tanácsházán jelenti be a nemzetközi sajtó helyszínen résztvevőinek ás általuk a világnak Nováky Balázs ezredes, hogy az osztrák-magyar határon évtizedek óra fennálló Elektromos Jelzőrendszert felszedik és ezt látványosan a fotóriporterek által megörökítve el is kezdték. Ugyanebben az évben jelenik meg egy rövid tájékoztató jellegű cikk a Határőr magazinban "Megszüntetni se könnyű, határok Nyugat-Európában" címmel, amelyben először előfordul a bűvös Schengen szó. A cikkből megtudhatjuk, hogy az "eredeti hat EGK-tagország közül öt — Franciaország, az NSZK és a Benelux államok —az általuk kötött Schengen-megállapodás továbbvitelét szorgalmazzák egy határmentes övezet létrehozása érdekében. Nekik legalább van egy szövegtervezetük, amely a fentiekben felsorolt összes problémát érinti, ezt azonban az 1990. január 1-jére kiszabott határidőre nem fogják ratifikálni." Ma már tudjuk, hogy a Schengeni Megállapodás végrehajtási egyezményére gondolt a cikk szerzője, amelyet majd 1990. július 19-án írtak alá. A cikk ugyanakkor felsorolta azokat a témákat amelyek miatt több EGK tagállam (Nagy-Britannia, Írország, és Görögország) ragaszkodnak a határellenőrzéshez. Ezek a szakterületek a következők: menedékjog, bevándorlás, vízum, fegyverek és kábítószer. A következő évben 1990-ben ismét egy rövid szkeptikus jellegű cikkben találkozhattunk Schengennel, és a gondolattal, hogy az öt nyugat-európai állam 1990-től tervezte megszünteti a belső határaikon a határellenőrzést, de ennek megvalósulása elmaradt. Ennek okaiként a schengeni partnerek közötti vitát, valamint a kelet európai "földindulást" jelölték meg. Nehéz helyzetben volt ekkor Nyugat-Németország, aki előző év végén nyitotta meg határait a kelet németek előtt. A Benelux államok számára még nehezen volt elképzelhető, hogy más ország rendőrségei folytassanak határon átnyúló üldözést. A cikkből megtudhattuk, hogy a "partnerek tervbe vették egy bonyolult számítógép-hálózat létesítését a bűnözők és a gyanúsítottak azonosítására és hollétük megállapítására, ám ez is zátonyra futott, mert sokan félnek attól, hogy egy ilyen hálózat egy "nagy testvéri" ellenőrzés eszközévé válhat". Ma már tudjuk, hogy ez a Schengeni Információs Rendszer a SIS. Az egyezmény első hatálybalépési idejét 1993-ra tervezték, de ez több ok miatt elmaradt. Közben az egyezményhez 1990-ben Olaszország, 1991-ben, Spanyolország és Portugália 1992-ben, csatalakozott. Nagy-Britannia, Írország és Dánia elzárkózott a csatlakozástól, míg Ausztria később kinyilvánította csatlakozási szándékát.

1. Megszüntetni se könnyű, határok Nyugat-Európában. In: Határör. 1989. 44. évf. 34. szám. 10. o.
2. Mondani könnyű, csinálni nehéz, Határtalanul? In: Határőr Magazin. 1990. 45. évf. 14. sz. 14. o.
3. Uo.

1995, március 26. új időszámítást vezetett be a nyugat-európai államokban, amikor gyakorlatilag is hatályba lépett a schengeni egyezmény. "Március 26-án nulla órától az Európai Unió (EU) hét tagországa — Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország és Portugália — között a forgalom "belföldinek" minősül. Ugyanakkor megszigorodik a "hetek" külső határain, valamint az összes lehetséges belépési pontokon — nemzetközi repülőtereken, kikötőkben, vasútállomásokon — a "kívülről" érkezők (tehát nem "Schengen országbeliek") ellenőrzése. Görögország és Olaszország még kénytelen volt haladékot kérni, mivel náluk nem zárult le a ratifikációs folyamat, másrészt esetükben bizonyos további egyeztetési feladatok várnak megoldásra, különösen ami a menedékjogi intézkedések harmonizálását illeti."

Schengen nevével én ebben az időszakban ismerkedtem meg. Én határtörténeti kutatásokat folytattam és a Külügyminisztérium könyvtárában töltve az időmet, lettem figyelmes Schengen kifejezésre, amely ezt követően felkeltette az érdeklődésem. Később ugyanitt találkoztam az Integrációs Stratégiai Munkacsoport első kiadványával, amely a "Magyarország csatlakozása az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködéséhez és a Schengeni Egyezményhez" címmel 1996-ban jelent meg. A tanulmánykötet, a sikeres EU csatlakozás érdekében létrehozott munkacsoportok közül a 17. Bel- és igazságügy/Schengen munkacsoport kutatói által készült, amelynek első vezetője Sieber Edit volt. Ebben az időben már jelentős ismeretekkel rendelkeztünk az Európai Unióról, a három pillérről, de még szakmai körökben is csak nagyon kevesen hallottak Schengenről. Talán ezért is tanulmányoztam fokozott érdeklődéssel a kiadványt és tudtam meg belőle elsőként hazánknak az EU-hoz való csatlakozási menetrendjét, annak jelentőségét és hatását a magyar csatlakozási stratégiára azon belül is a bel-, és igazságügyi együttműködés tartalmazó 3. pillér területére.

4. Schengeni nyitány –utópia vagy illúzió? Határőr Magazin 1995. 50. évf. 8. sz. 34. o.

A tanulmány már foglalkozott az 1995-ben hatályba lépett Schengeni Egyezmények tapasztalataival, továbbá hazánk Schengeni Egyezményhez való csatlakozása esetén a várható hatásokkal, valamint a külső határok őrizetével. Az, hogy Ausztria Schengen tagság hazánkra terheket, feladatokat ró, a magyar határőr, belügyi vezetők számára nem volt kétséges. Sőt 1995-ben már az nyilvánvalóvá vált, hogy az EU-s szerződések szerint hazánk EU csatlakozása esetén a schengeni feltételeknek is meg kell felelni. Így a feltételeknek való megfelelés érdekében a belügyminisztérium Schengen előkészítő bizottságot hozott létre, amelyben a határőséget Kiss Kálmán rendészeti főigazgató képviselte.[5]

A vasfüggöny felszedése és bipoláris rendszer felbomlása után Közép-Európában megváltozott a határ és közbiztonsági helyzet. A jugoszláv polgárháború és a megváltozott migrációs helyzet új kihívások elé állította az akkori rendőrséget és határőrséget. A határőrség az 1990-es években a úgy tért át a hivatásos határőrizetre, hogy közben a déli határok mentén polgárháború dúlt, Magyarország területéről indítottak légi támadásokat Jugoszlávia ellen a NATO erők. A hazai politikai közéletben az 1990-es évek elejétől egy dologban konszenzus volt, ez az euro-atlanti csatlakozás. Ebből a magyar rendészeti szervekre háruló feladat az EU csatlakozás feltételeinek megfelelés volt, azon belül is a bel és igazságügyi (Schengen) területhez való csatlakozás követelményeinek minél hamarabbi teljesítése. A Határőrség 1997-ben már a hivatásos átalakítás befejező fázisához érkezett és a jelentős számú határőr tiszthelyettes állomány felkészítése érdekében a sorállomány végleges leszerelése miatt kiüresedő Adyligeti objektumban egy új tiszthelyettes iskolát hozott létre. Ezen kívül a tiszti állomány előtt állú új kihívások és a vezetői állomány korszerű továbbképzése érdekében ugyanitt felállították a Budapesti Vezetőképző és Továbbképző Intézetet (BVTI).

Az a határőrség és intézet vezetői döntése alapján a BVTI céljai között prioritást élvezett az EU-s Schengeni csatlakozáshoz érdekében megtartott tanfolyamok.

5. Forró ősz előtt. In Határőr Magazin. 1995. 50 évf. 20. sz 8. o.

E célok teljesítése érdekében folytatott kutatásaim során találkoztam Szabó Zoltán ezredessel a belügyminisztériumban, aki arról tájékoztatott, hogy a Német Szövetségi Belügyminisztérium felajánlott egy 80 ezer márkás rendészeti képzési támogatást. A német fél várta a magyar belügyminisztérium részéről a képzésre vonatkozó ötleteket, projekteket, amelyet a német belügyminisztérium által finanszírozott keretből támogathat. Ennek hatására dolgoztam ki az első EU-Schengen felkészítő tanfolyam tematikáját, amelyet a BVTI vezetője közvetítésével eljutott Bonnba (az akkori német fővárosba) a Német Szövetségi Belügyminisztériumba, ahol a projektet alkalmasnak találták a támogatásra. Ennek keretén belül két harminc fős határőrségi vezetőket és vezető oktatókat tartalmazó csoportot német helyszínen[1] EU-s Schengeni elméleti és gyakorlati ismeretekből felkészítettek. Ezt követően a BVTI-ben elindult első tanfolyamra német oktatókat majd egy tanácsadói csoportot küldtek. A BVTI schengeni szemináriumára, az akkor már Németországban megismert Volker Westphal[2] BGS főfelügyelő és Hans-Dieter Zettelmeyer[3] BGS főfelügyelő érkezett Adyligetre. A két felügyelő munkáját tolmácsolással Dr Fórizs Sándor határőr ezredes segítette. A két német felügyelő révén a szemináriumon a résztvevők megismerkedhettek a "schengeni végrehajtási megállapodás, az SDÜ előírásai a külső és belső határokon történő határátlépéssel kapcsolatban, a schengeni információs rendszer (SIS), a harmadik országokból származó személyek beutazásának előfeltételei a schengeni végrehajtási megállapodás alapján, a szállító cégek felelőssége"[4] témákkal. A tanfolyam során a résztvevők, a következő gyakorlati témaköröket dolgozták fel: "a schengeni végrehajtási megállapodás szövege, a beutazás megtagadásával kapcsolatos jogosultságok összehasonlítása a külföldi személyekre vonatkozó német, osztrák és magyar jogszabályok alapján, a határrendészeti gyakorlatból származó schengeni szaktémakörök, az államok visszavételi kötelezettségeivel és az európai menedékjog harmonizációjával kapcsolatos tennivalók."10 A Németországban lezajlott schengeni tanulmányutak, a BVTI-ben megtartott schengeni szeminárium, valamint a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján elkészítettük az Európai Uniós és Schengeni Egyezménnyel kapcsolatos tanfolyam tervét és a tanfolyam tematikáját. A tanfolyam jelentőségét jól illusztrálja, hogy azt a határőrség legfelsőbb vezetése is megtárgyalta és a határőrség országos parancsnoka hagyta jóvá. A tanfolyam általános célja volt, hogy felkészítse a határőrség tiszti és oktatói állományát az Európai Unióhoz való csatlakozásból és a "Schengeni normák"-ból adódó határőrségi feladatok ellátására, továbbá ismertesse meg az állománnyal az EU integráció tartalmát, jelentőségét és a határőrségnek az integrációban elfoglalt helyét, szerepét az EU követelményeinek megfelelő új korszerű vezetési ismereteket. A schengeni tanfolyam során az alábbi főbb témakörök kerültek feldolgozásra:

• Európai Uniós ismeretek
• Biztonságpolitikai ismereteke
• Schengeni Egyezmény tartalma és végrehajtásának tapasztalatai
• Határőrség tevékenysége a csatlakozás folyamatában
• Vezetői, oktatói tréningek

Az Európai Uniós ismeretek keretén belül oktatásra került az integráció története, az EU felépítése, jog- és intézményrendszere, valamint az EU döntés hozatali mechanizmusa. A tanfolyam során részletesen megtárgyalásra került a Maastrichti és az Amszterdami Szerződések azon belül is a III. pillér a Bel-, és igazságügyi együttműködés, amelyet a bel-és igazságügyi együttműködés újra szabályozása, a Schengeni Egyezmények első pillérbe való beemelése, azaz közösségiesítése indokolt. Az EU-s témakörök feldolgozását a témát tartalmazó szöveggyűjtemény segítette.

6. Heimerzheim-Swisttal BGS tiszthelyettes iskola bázisán.
7. A Bundesgrenzschutz iskoláján a határrendészeti szakcsoport vezetője, a határ- és idegenrendészeti témák jeles kutatója, továbbá számos Schengen idegenrendészet témakörökben kiadott könyv szerzője volt.
8. Bundesgrenzschutz iskoláján a határrendészeti szakcsoport oktatója volt.
9. Schengeni szeminárium a Vezetőképző Intézetben. In: Határőr Magazin 1998. 53. évf. 26. sz. 2. o.
10. Uo. 

Részletes bemutatásra került EU közös kül-, és biztonságpolitikájának irányelvei, céljai, a közös kül-. és biztonságpolitika és a védelempolitika kapcsolata.

A tanfolyam szakmai törzs anyagának legjelentősebb részét a Schengeni Egyezmények bemutatása, azok tartalma és a végrehajtás tapasztalatainak ismertetése tette ki. A tanfolyam résztvevői megismerkedhettek a Schengeni Egyezmények aláírásának körülményeivel, történetével. Részletesen bemutatásra került a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (1990) felépítése, tartalma, és a hatálybalépését követően szerzett főleg német tapasztalatai. Itt kerültek bemutatásra azok a videofilmek[1], amelyek a német szakmai tanulmányutak során kerültek rögzítésre.

A szakmai törzsanyag másik részét a határőrséggel kapcsolatos feladatok ismertetése jelentette, amelyek a sikeres csatlakozás esetén várt a határőrségre. A schengeni normák és a magyar gyakorlat összehasonlítása. A határőrségnek az EU projektekben való részvétel feltételeinek megteremtése. A zöld határőrizet mobilizálása, megerősítése a várhat külső határokon. Határforgalom-ellenőrzés új rendszere a külső és belső határokon, repülőtereken. A vízumpolitikából adódó feladatok. A felderítő és bűnügyi munka összehangolása, nemzetközi vonatkozású együttműködési feladatai. Határőrség menekültügyi feladatainak áttekintése. A Határőrség idegenrendészeti tevékenységével kapcsolatos új elvek és tevékenységek. S.I.S.-hez való csatlakozás és az informatikai háttér. Ügyeleti rendszer beillesztése. Személyállomány szakmai, idegen nyelv és informatikai felkészítése. A Határőrség gazdálkodása a csatlakozás után.

A határőrség vezetői felismerték, hogy az új kihívások, új típusú vezetői felkészítést igényel, ezért a tanfolyam részét képezték a vezetői-oktatói tréningek. Itt a résztvevők az EU normákkal összhangban lévő vezetési ismeretekkel találkozhattak ez által vezetési készségek fejlesztésére került sor. A vezetői készségfejlesztő tréningeken a képzésben résztvevők vezetői ismereteinek a bővítésére, felkészítésére a változásokra került sor. A különböző helyzetekben, a helyzetnek leginkább megfelelő adekvált magatartásmódok, vezetői módszerek, technikák bemutatása és gyakorlása, vezető és vezetett csoport eredményes együttműködését segítő emberi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése mind-mind része volt a felkészítésnek.

Az adyligeti BVTI-ben megtartott schengeni szemináriumokat, tanfolyamokat a határőr igazgatóságokon és a felsőoktatásban a határőr tanszékeken további felkészítő kurzusok követték. A tanfolyamok eredményességét növelték a közben megjelent schengeni témájú publikációk, könyvek. Sor került Volker Westphal német felügyelő schengeni tankönyvének magyar nyelvre fordításár a és közreadására. Továbbá a Rendőrtiszti Főiskola tanárai részéről a Europol-Schengen szakmai tanulmányutak révén új tankönyvek[2] kerültek kiadásra, valamint újabb Schengen-Europol szaktanfolyamok kerületek meghirdetésre, levezetésre.

A 2000-es évek elején az EU-Schengen csatlakozási folyamat nagyobb sebességre kapcsolt és a határőrség mindent megtett a schengeni feltételek maradéktalan teljesítése érdekében. 2004-ben módom nyílt Lübeckben ismét találkozni Volker Westphal BGS főfelügyelővel, akitől 1998-ben Heimerzheim-Swisttalban először hallottam a schengeni elméletről és gyakorlati tapasztalatokról. 2004-ben az egy évtizedes tapasztalata tükrében Volker Westphal a schengeni felkészítések kapcsán a következőket nyilatkozta: "A tanterveket és a tananyagokat nem lehet olyan gyorsan aktualizálni, mint amilyen gyorsan új jogszabályok látnak napvilágot. A tanerők feladata az is, hogy az új szabályozásokat értelmezzék, didaktikailag feldolgozzák."[3]

2025-ben 40. éve írták alá a Schengeni Megállapodást, 35 éve a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, amelyek 30 éve már gyakorlatilag is hatályba léptek. Magyarország 2004 óta EU, 2007 óta teljes jogú Schengen tag. Ennek következtében 2008 óta nem létezik határőrség, de úgy gondolom, hogy a Schengen magjai, amelyet az első szemináriumokon elszórtunk termő talajra találtak.

11. Balogh Zoltán – Sallai János (1998): Szeletív ellenőrzés a holland-német határon
Balogh Zoltán – Sallai János (1998): Zöldhatárőr őrizet a küldő határokon
Éjjel látó készülék alkalmazása külső határokon. Német Szövetségi Határvédelem kiadványa.
12. Sallai János - Szőke István - Varga János - Vass Ferenc - Vájlok László - Virányi Gergely (2000): Határellenőrzés az Európai Unióban. Hanns Seidel Alapítvány. Budapest. 268. o.
13. Vörös Magdolna –Sallai János (2004): Schengeni leckék, Elmélyedni az EU-jogban. In: Határőr Magazin. 59. évf. 11. sz. 4. o.

Felhasznált irodalom:

1. Balogh Zoltán – Sallai János (1998): Szeletív ellenőrzés a holland-német határon. Videofilm, Határőrség stúdió
2. Balogh Zoltán – Sallai János (1998): Zöldhatárőr őrizet a küldő határokon. Videofilm, Határőrség stúdió
3. Forró ősz előtt. In Határőr Magazin. 1995. 50 évf. 20. sz.
4. Megszüntetni se könnyű, határok Nyugat-Európában. In: Határőr. 1989. 44. évf. 34. szám.
5. Mondani könnyű, csinálni nehéz, Határtalanul? In: Határőr Magazin. 1990. 45. évf. 14. sz.
6. Ritecz György-Sallai János (2001): A Schengeni Egyezmény és a magyar határőrizet. In. európa tükör 2001. 5. sz.
7. Sallai János - Szőke István - Varga János - Vass Ferenc - Vájlok László - Virányi Gergely (2000): Határellenőrzés az Európai Unióban. Hanns Seidel Alapítvány. Budapest.
8. Sallai János (2000): A Schengeni Végrehajtási Egyezmény felépítése tartalma, gyakorlati tapasztalatai és jövője az Amszterdami Szerződés tükrében. Határőrség Képzési és Módszertani Főosztály Budapest. 164. o.
9. Sallai János (2003): A Schengeni Egyezmény. In: Ezer kérdés – ezer válasz az Európai Unióról. szerk.
10. Sallai János (2004): A bel- és igazságügyi együttműködés általános jogi tudnivalói. Hanns Seidel Alapítvány. Budapest.
11. Sallai: János (1999): A Schengeni Végrehajtási Egyezmény felépítése, tartalma és végrehajtásának tapasztalatai. In: Rendvédelmi füzetek Rendőrtiszti Főiskola. Budapest.
12. Schengeni nyitány –utópia vagy illúzió? Határőr Magazin 1995. 50. évf. 8. sz.
13. Schengeni szeminárium a Vezetőképző Intézetben. In: Határőr Magazin 1998. 53. évf. 26. sz.
14. Vörös Magdolna –Sallai János (2004): Schengeni leckék, Elmélyedni az EU-jogban. In: Határőr Magazin. 59. évf. 11. sz.